A jelenlegi kutatások szerint közel 270 gettót létesítettek 1944 tavaszától az akkori magyar közigazgatási határokon belül. Kutatási projektem célja, hogy tisztázzam az üldözött emberek részére kijelölt területek – még a szakirodalomban is gyakran hibásan használt – fogalmai (gettó, gyűjtőtábor, internálótábor, koncentrációs tábor stb.) közti különbségeket. A szakirodalom összevetésével kívánom felvázolni az alapvető fogalmak közötti eltéréseket.

​

Több eseten keresztül kívánom bemutatni a nyitott valamint a zárt gettók jellemzőit, valamint arra is rá szeretnék világítani, hogy miként létesülhettek csillagos házak, illetve az előírások ellenére miként maradt el egyes településeken a zárt területek kijelölésnek elkerülése.

​

Emellett új eredményekkel járulnék hozzá a vidéki második gettók létesítésének és  a fővárosi zsidók összetömörítésének 1944 nyarát követő továbbélésének kérdéséhez.