Fóris Ákos és Végső István előadásai az MTA II. világháború története albizottság konferenciáján

2023. november 3-án rendezik meg a Magyar Tudományos Akadémia II. világháború története albizottsága Fordulat a II. világháborúban (1942–1943) című konferenciáját, amelyen két kutatónk is előad.

Fóris Ákos: A megszállás dilemmái.

A német megszállópolitika változásai magyar szemmel, 1941–1943.

Miután 1941 decemberére szertefoszlott a Szovjetunió elleni gyors, villámháborúval elérendő tengelyhatalmi győzelem reménye, 1941–1942 telétől kezdve pedig egyre nagyobb problémát jelentettek a partizáncsoportok, a német politikai és katonai vezetés több szintjén is felmerült az a kérdés, hogy miképp reformálható meg, alakítható át a német megszállási rendszer annak érdekében, hogy a helyi polgári lakosság bevonásával biztonságosabbá és gazdaságilag kiaknázhatóbbá tegyék a megszállt területeket. A Timothy Mulligan által csak az „illúzió politikájaként” meghatározott folyamat a kollaboráns alakulatok felállításától a partizánok átállásának elősegítésén át a földmagántulajdon legalább részbeni visszaállítását célzó agrárreformig több módon is próbálta finomítani a német megszállást. Ezt – legalább részben – figyelemmel kísérte nem csupán a magyar katonai, hanem a külügyi vezetés is. Előadásomban arra vállalkozom, hogy rámutassak arra, hogy a magyar vezetés mennyiben érzékelte valósan a német megszállópolitika alapvonalait, erőcsoportjait, s milyen kritikákat fogalmazott meg vele kapcsolatban.

Végső István:

A „Kereszténység bástyája” rádióbeszéd – avagy Zadravecz István 360 fokos fordulata

Zadravecz István (1884–1965) OFM ferences szerzetes, tábori püspök, felsőházi képviselő élete sokakat késztettet kutatásra. Számtalan írás, tanulmány bizonyítja az egyházi tisztségviselő összetett és nagyon is ellentmondásokkal, rossz és jó döntésekkel teli életének fontosságát. Az 1942 márciusában elmondott „Kereszténység bástyája” című rádióbeszédje egy későbbi, 1947-es népbírósági eljárás legfőbb vádpontjává vált. Sok kutató hivatkozik a szovjetek és a bolsevizmussal szembeni fellépésre buzdító beszédre, de a teljes szövegét nem publikálták. A külső szemlélőnek úgy tűnhetett, hogy elveszett, nem hozzáférhető. A szöveg rövid elemzése mellett Zadravecz 1942 előtti és utáni politikai karrierjét vesszük górcső alá. Ugyanis Zadravecz 1942/43 után sem arra koncentrál, hogy a vesztésre álló háborúból a magyar fél minél kevesebb veszteséggel jöjjön ki, hanem harcra buzdít. Zadravecz ahelyett, hogy visszavonulna, esetleg bekapcsolódna a magyar ellenállásba, inkább 1942-ben felsőházi tag lesz, és továbbra is nyíltan fellépett a háború folytatása mellett, és még tisztséget is vállal 1944-ben a Törvényhozók Nemzeti Szövetségében. Ráadásul részt vett Szálasi Ferenc nemzetvezető 1944-es eskütételén.